A hét fájdalom
A katicabogár hét fekete pöttye alatt,
a hét fájdalom rejtezik.
Ezeknek fájdalmas terhe alatt,
kézhátamra letelepszik.
Öregség,
halál,
betegség,
elszakadás,
a gyanakvás
a vágyakozás,
a hamis illúzió.
E hét fájdalom
gyötri őt minden napon.
E hét fájdalmat fel kell oldani:
fájó lobbot kioltani!
Mert bizony azok bennem is fájnak,
szívem nehéz tőlük: ott bujkálnak.
Új hajnalokat kell felismerni,
lélek-tisztaságát megőrizni.
Az őszinteség,
empátia készség,
szellemi mélység.
tudati egészség.
Ezek kellenek fent és lent,
S a csendet meghallani,
mert a csend:
a legnemesebb rend.
Ő volt én,
vagy én voltam ő:
mit számít már.
A hét fájdalom
elégett,
füstté lett.
Ő vidám-rebdesve örömódát rajzolt az égre.
Én? : súlytalan mámorban néztem fel ugyanarra
az azúrkék az égre.
Kép: Szász Zsolt · Digital Art Gallry(AI)
LYRA
